Bilek István éve volt az 1970-s. Remek eredményeinek hosszú a sora:  március-áprilisban első hely a Budapest-bajnokságon, májusban ezüstérem a magyar válogatott hatodik táblásaként (veretlenül) a csapat Európa-bajnokság döntőjében, júliusban első-második helyezés a Maróczy-emlékversenyen, szeptemberben a magyar válogatott harmadik táblásaként ezüstérem a Siegeni sakkolimpián és végül az év megkoronázásaként a harmadik bajnoki cím megszerzése a XXVI. Magyar sakkbajnokság döntőjében.

Maróczy Géza születésének századik évfordulója alkalmából Debrecen városi rendezett nemzetközi tornát „Maróczy 100” néven. A verseny megnyitóján beszédet mondott egykori tanítványa, Max Euwe ex-világbajnok, a Nemzetközi Sakkszövetség elnöke, aki méltatta Maróczy nagyságát és kiemelte, hogy „a sakk történetének egyik igazságtalansága, hogy nem juthatott el az akkori világbajnok, dr. Lasker elleni párosmérkőzésig.”

A győztes Bilek nagymester a Magyar Sakkéletben megjelent, a rá jellemző könnyed és ugyanakkor részletekbe menő beszámolójában saját teljesítményéről így írt: „…a magaméval elégedett lehetek. Az utóbbi időkben hullámvölgybe kerültem, ez elég tartósnak bizonyult. De most – úgy érzem –  több játszmában sikerült megfelelően koncentrálnom. Emellett nagyon jól éreztem magam Debrecenben. Ezt azért írom ide, mert hátha a táblázatból nem látni, mennyire jól.”

Bilek holtversenyes társa, Vlagyimir Szavon ekkor még csak nemzetközi mester, Eduard Gufeld nagymester pedig az utolsó fordulóban érte utol a harmadik helyen álló Ribli Zoltánt. A tizennyolc éves magyar mester viszont eredményével végleg kiérdemelte a nemzetközi mester címet, akárcsak az utána következők közül Andrzej Sydor lengyel és Ulf Andersson svéd mester.

1970-ben Riblin kívül nemzetközi mester lett Adorján András és magyar mester Hradeczky Tamás (1948-), Puschmann László (1942-), Rigó János (1948-2021), Sax Gyula (1951-2014), Schrammel Ferenc (1947-), Székely Péter (15 évesen!, 1955-2003), Széll Lajos (1945-2009).

(A játszma elemzései a Magyar Sakkéletből és Bilek István „Örökös sakkban” című önéletrajzi könyvéből valók.)